január
16-án este 7-kor
BAAL
17-én este 7-kor BAAL
21-én este 7-kor BAAL
25-án este 7-kor Hamlet
26-án este 7-kor Hamlet
28-án este 7-kor Retúrjegyet!




 

A színművet, a legenda szerint, az ifjú Brecht négy nap alatt, fogadásból vetette papírra. Ennek szellemében egy fiatal ember gondolatfolyamaként tekintett rá egész életében, melyet haláláig tökéletesített.  Így tekintek én is a történetre, mely sok megválaszolhatatlant tartalmaz rólunk emberekről.

Mert mit jelent Baalnak lenni? A szó azt jelenti: úr, tulajdonos, birtokos. Baalnak lenni azt jelenti: mindent megragadni, mindennek belenézni a belsejébe, majd elhajítani, ha már nincs benne több kiélvezni való. Baalnak lenni azt is jelenti, hogy ha már mindent, várost és mezőt, férfit és nőt, szerelmet és gyilkosságot magamba emésztettem, nem marad más, mint önmagam felzabálása. Baal, az állandóságra és öröklődésre képtelen örök élet, amely magában rejti a halál akarását.

A darab egy tehetséges ember ámokfutását mutatja be, és keresztmetszetet ad az egyetemes emberi gyarlóságról, szeretetéhségről, a folyamatos vágyakozásról, mely nyughatatlanná tesz mindannyiunkat.

Mert mi lenne, ha nem a vágyaink hajtanának bennünket?

„Semmi. Olyan, mint a remegő levegő nyári estén. Nap. De nem remeg. Semmi sem remeg. Semmi sem. Semmi. Egyszerűen nincs.

Szél fúj. Már nem fázunk. Eső hull. Már nem ázunk. Vicc van. Nevetés nincs. Megrohadunk... nem kell várni.

Itt nem marad teljesítetlen kívánság. Itt egyáltalán nem marad kívánság. Itt leszokunk mindenről. A kívánságról is. Így lesz az ember szabad.

És mi lesz a végén?

Semmi. Semmi sem. Nem lesz vége.” 



 




Retúrjegyet!
Dokumentumszínház

A magyar nagyvárosok mezőnyében Pécs vesztette a legtöbbet népességéből az elmúlt években – az egész országot érintő elvándorlási hullám tehát nálunk a leglátványosabb. Miért és hova vágyódnak el az itt élő emberek? Mit akarnak? Pénzt? Sikert? Pálmafákat? És mit neveznek az otthonuknak? Egyáltalán szükségük van-e otthonra?

Továbbá mit gondolnak rólunk azok a külföldiek, akik éppen Pécset választották otthonuknak? Hogyan látják a magyarokat, és hogyan hasonlítják össze a saját kultúrájukat az ittenivel?

Az előadás pécsi emberek életét mutatja be, olyanokét, akik máshol lennének, de közben próbálják megérteni, hogy milyen az a hely, ahol vannak, ahol közös nyelvet beszélnek, és ahol mégsem találják önmagukat.

A szövegkönyv valódi dokumentumokon alapszik: pécsi magyarokkal és Pécsen élő külföldiekkel készült interjúk inspirálták. Valós történeteket felhasználva kívánunk beszélni az elvándorlásról, de nem is annyira a tudományosság igényével, inkább a téma költőiségét megragadva, a humor és az irónia elemeit is felhasználva.

Az előadás írója és rendezője a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen végzett hallgatója, Kelemen Kristóf.