JESZ	2006. november 30.
OLVASÓPRÓBA	A Pécsi Tudományegyetem színházi műhelyének hírlevele
1974-ben az Universitás „Madarak” bemutatójának nagyon komoly sajtóvisszhangja volt. Egyet idézünk csak a megjelent írások közül, azt, amelyet talán a legjellemzőbbnek tarthatunk. Major Ottó Magyar komédiák … Kivételes tehetségű fiatal drámaíró jelentkezett – most már nem is először – arisztophanészi ihletésű komédiával. Katona Imre Arisztophanész madarai című komédiáját az Universitas-együttes színjátszói adták elő, Ruszt József rendezésében. Az Egyetemi Színpadon kitűnő stúdió-előadást láthattunk. Maga a színmű, az ókori komédia ötletét, a madárvilág kolonizálását, „Fel-hőkakukkvár” alapítását, kiindulásként használja egy mai bohócjétékhoz. A madárváros-jelkép jelentése azonban itt egészen más értelmet kap. A légvár, ami végül is összeomlik, fiatalok érzésvilágát, illúzióvesztését fejezi ki. Ennek az életérzésnek a jogossága, úgy lehet, vitatható, de életigazsága – hogy valóságos problémát, a fiatalok egy részének közérzetét fejezi ki – aligha vonható kétségbe. Mindez rendkívüli nyelvi leleménnyel kap formát, kiérlelt, igen eredetei rendezői stílusban. A diákszínjátszók bohócjellemei remekül kidolgozottak, színpadi mozgásuk természetes fegyelme (Karsai János koreográfiája szerint), szövegtudásuk, játékbiztonságuk – igen bonyolult nyelvi asszociációs játékról lévén szó – egyenest ámulatba ejt. De legnagyobb élmény, mint az Egyetemi Színpad nézőterén mindig, az eszményi közönség, mely együtt lélegzik a színpadi játékkal, az árnyalati finomságokra is érzékenyen reagál. Ha az ifjú író, Katona Imre tehetsége találkozhatnék a nagy-színházzal, s ha színházaink megnyerhetnék maguknak ezt a fogékony, fiatal közönséget – nyereség lenne nekik, és egész színházi világunknak. Tükör 1974. január 29.