Csizmadia-basszus, (színészzsargon) öblös, mély hang, amely nem hajlékony.

Da capo, a. m. előlről megismétlendő. A szinészek, mint az ujrázás jelszavát, igen szeretik.

Dagályosság, jelenti az álpátoszt, a hamis, felfújt érzéseket, amelyek a szinész játékát élvezhetetlenné teszik. Ellentéte a természetesség.

Darabos játék, A ~ (szi-nészzsargon) azon jétékhiba, amikor a szinész egyes jeleneteket elejt, másokat pedig, zajos hatásra számitva, kiszinez.

Deklamálás, öblös, nagyhangú szavalás, amely retorikai s nem szinészi művelet, hangtornázás.

Diadalra viszi a darabot, az a szinész, a modern felfogás szerint akkor, ha minél jobban alkalmazkodik a rendező szándékaihoz. A régi elvek szerint az a szinész vitte diadalra a darabot, aki a maga szerepének bravuros megjátszásával mentette meg, vagy a silány előadást, vagy magát a hitvány darabot.

Diszletművész, rendszerint tervező festőművész, a modern szinjátszás jelentékeny embere. A diszleteket egységesen konci-piaálja meg s beleönti azokba egyéniségét és lekét. Gondol a dráma stiusával és ennek a  diszlettel való összhangzásával.

Diva, istennő,ünnepelt szinésznő. Rendszerint igy: „isteni diva”.

Domboritás, visszaélés a női testformákkal.

Dramaturgia, legtágabb értelemben a cselekvényes művészetek elméletének rendszere. Szűkebb értelemben értik alatta a drámai költészet, vagy a szinpadi művészet rendszerét.

Drámaiparos, az a darabiró, aki minden évben megirja a maga darabocskáját, akár volt az irás lelkiszükséglete, akár nem.

Drámaspekuláns, az a drámairó, aki a közönség alantasabb érzéseire, léhaságára spekulál, aki a kor divatos jelszavának vesszőparipáján ül, arra számitva, hogy a közönség majd csak úgy dülni fog a darabjába.

Ebecske, (szinészzsargon) kritikus, aki kezes, csupa idealizmusból. Szivesen látott a szinésznő öltözőjében, vagy, ha a szinésznő nem játszik s szinházban van, — a páholyában.— Önálló véleménye soha sincs. Gazdájának dicséretét, vagy gazdája ellenfelének levágását sugallják neki. Sajnos, néha férfiszinésznek is van ebecskéje.

El a balfenéken,  sablonos szinműirói utasitás a szinésznek, ha a fenékszin baloldalán levő ajtón kell távoznia a szinpadról.

Elegantiarum arbiter, az „elegancia mestere”. Némely fiatal szinművész törekvéseinek neto-vábbja e cím. Öltözködésben csak könnyen megy, de visel-kedében, magatartásban, elvekben, kijelentésekben annál nehezebb.

Elejti a jelenetet az a szinész, aki immel-ámmel játszik s épp a jelenet csattanóját hanyagolja el.

Dr. Némedy Gyula: A szinház-tudomány kis lexikona

Ifj. Árvay Sándor kiadása,

Szeged, 1911.