Új Dunántúli Napló 2001. február 22.

Schneider Gábor

Bolond Helga - Janus-arccal

Darvasi László Bolond Helgája nem egyszerűen egy gyilkosság és egy véget nem érő nyomozás története, bár a darab cselekményének kiindulópontja egy már megtörtént, véres leszámolás, egy család kiirtásának érthetetlen, megoldásra váró rejtélye, és a mű középpontjában valóban a titok felderítésének és megértésének szándéka áll. Az események rekonstruálásának mozzanatai, az újabb és újabb fordulatok folyamatos feszültséget teremtenek a műben, a dráma végén azonban nem hull le a lepel, és a csavaros történetre frappáns megoldást váró krimifogyasztói elvárások kielégítetlenül maradnak. A mű ahelyett, hogy megoldást adna, kételyeket ébreszt és kérdéseket hagy maga után.
A Bolond Helga azon túl, hogy etikai problémákat vet fel, megpendít bizonyos metafizikai húrokat is, Mikuli János mégsem az ideológiai kérdésekre helyezte a hangsúlyt, amikor a Janus Egyetemi Színházzal a darabot színpadra állította. A müttenheimi szörny Darvasi által fel- majd átdolgozott legendája önmagában is elég erős, érdekes történet, és a rendező inkább a darab cselekménye által kínált lehetőségeket igyekezett kihasználni, a nézőre bízva, hogy a látottak kapcsán elgondolkodjon a bűn, az ártatlanság, a tisztesség és a megalkuvás olykor nehezen érzékelhető határairól.
A szörnyű tettel gyanúsított Himmel (csakúgy mint a többi, ez is beszélő név, az ég, a menny képviselője) úgy jelenik meg a darabban, akár a görög istenek Kleistnél, Amphytrion és szolgája képében. A titokzatos idegent játszó Horváth Csaba mindvégig a kívül- és felülálló személy hűvös sérthetetlenségének tudatában alakította a szerepét. Annál csapongóbb, ha tetszik bolondosabb Gelencsér Tünde, Helga szerepében. A kettős szereposztás alkalmat adott arra is, hogy megmutatkozzék, milyen alternatívák lehetségesek a bolondnak mondott lány alakjának felfogásában. Szabados Tímea sokkal óvatosabban bánt a gyermeki szertelenségre utaló eszközökkel és az ártatlan mosollyal, alakítása kevésbé energikus, ugyanakkor - és talán éppen ezért - sokkal dialektikusabb.
A néző számára a darab végére kiderül, hogy a gyilkos felderítése tulajdonképpen csak egyetlen embert érdekel igazán, de azt nagyon. A német kisváros első polgárát alakító Tóth András Ernő riadt döbbenete a színre lépésétől a dráma utolsó jelenetéig kitart.
A Janus Egyetemi Színház immár második alkalommal választott Darvasi-darabot, néhány évvel ezelőtt, a Harmadik Színház épületében mutatta be az író Vizsgálat a Rózsák ügyében című drámáját. ,,Fontos, hogy a mondatodnak legyen tekintete´´ - mondta egy interjújában az erős költőiségű szövegeiről ismert a szerző. Az egyetemi társulat - minden bizonnyal a közönség elégedettségére - most ismét vállalkozott rá, hogy tekintetet adjon az oly kevés magyar dráma egyikének. Janus-arcút.